Text Size
Hirdetés
Hirdetés

Szelek hullámain

PDFNyomtatásE-mail

AddThis Social Bookmark Button

A Hagyományos Kínai Orvoslás szerint a Hat ártalmas hatás egyike. "Száz betegség jön a Szélből " - írja a Nei Jing 2500 évvel ezelőtt.

A keleti tudomány legismertebb és legjobb kézikönyvében Tad J. Kaptchuk így fogalmaz. "A Szél mozgás és egyben a mozgás előidézője ott, ahol másként nyugalom lenne. Változást és sürgetést hoz létre abban, ami másként sima és lassú lenne, hatására a dolgok gyorsan jelennek meg és tűnnek el. A szél pontosan úgy hat a testre, ahogyan a fa ágait és leveleit mozgatja."

Hippokratész időszámításunk előtt 479-ben született Kósz szigetén. Az ókor leghíresebb gyógyítója, az "orvosok atyja" szerint: " Valamennyi szélnek az a tulajdonsága, hogy felfrissít és nedvességet hoz; mégis különbözik az egyik szél a másiktól, mert eltérő egymástól azoknak a tájaknak és vidékeknek az elhelyezkedése, amelyeken keresztülvágnak; így akadnak közöttük hidegebbek, melegebbek, párateltebbek, szárazabbak; a szervezetre károsabbak, egészségesebbek."

Irodalmunk egyik legnagyobb alakja, a természetírás aranytollú mestere Bársony István (1855-1928), költőien fogalmaz: " Születik a szellő: az enyhe, az édes, az illatos. Egy anyától lesz valamennyi... Kelet szellője hűvös, mint a hajnal, amellyel támad... Vidámságot szór szét az ébredő világra, s megtapsoltatja a falevelet, amikor már lombosodik a gally... a déli szellő csupa bágyadtság, csupa szerelem, csupa szaporodás. Vele jár a teremtés szelleme, tőle bokrosodik a lomb, belőle fakad a fajfenntartás lázas ösztöne... Nyugat felől, ha leng a lassú áram, olyan az, mint az altató dal. Enyhít, megnyugtat, kibékít egyszerre... Észak egének a lehelete mostohagyermek, pedig a nyári éjszakáknak legnagyobb enyhülése abban a levegőmozgásban lakozik, amely a mostohagyermek hazája felől árad át a fülledt tájékba..."

Az idézetek az alábbi kötetekböl származnak:  A Sárga császár belgyógyászata; T.J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány; Havas László: Válogatás a hippokratészi gyűjteményből és Bársony István: Erdőn, mezőn.

Dr. Csiák Gyula