Text Size
Hirdetés
Hirdetés

Ne szedd szét a macskát, ha meg akarod tudni hogyan dorombol

PDFNyomtatásE-mail

AddThis Social Bookmark Button

Ne szedd szét a macskát, ha meg akarod tudni, hogyan dorombol.

Kerek évfordulót ünnepelünk. Ötszáz éve annak, hogy Luther Márton egyházjobbító gondolatait a würtenbergi templom kapujára kiszegezte. Nem gondolta akkor, hogy a kezében tartott kalapács kopogása milyen messzire hallatszik majd el. A szerzetes szerette volna, hogy a hívők ne a latint mormogó papokra, hanem az Isten szavára figyeljenek, de ehhez az igének az anyanyelvükön kell szólnia, s hogy el ne szálljon, tartósan megmaradjon, könyvek lapjain kellett megjelennie. Mit ér viszont a legszebb kötet, ha a nép nagy része nem tud olvasni? A kalapács kopogását ezért az egyházi történetek anyanyelvi fordításai, a könyvnyomtatás elterjedése és iskolák, kollégiumok alapítása követte.

Az isteni igék mellett egyéb földi fontosságok is igényelték a nyomdafestéket. Írók, költők nyilvánultak meg az anyanyelvükön, számos szakma és hivatás is megjelent az új könyvek lapjain. Ezeknek a friss szeleknek köszönhetjük, hogy nem veszett el Balassi, Zrínyi, Tinódi Lantos Sebestyén munkássága mellett a korabeli gyógyítók számos, ma is hasznos gondolata. A Hagyományos Orvoslás száz szálból álló csokráról beszélhetünk, mert ez a világ minden részén megtalálható. Közös vonása a természet közeliség, az élővilág törvényeinek tisztelete, s annak elfogadása, hogy az emberi szerkezet is e szabályok szerint működik. A Hagyományos Kínai Orvoslás a legismertebb, de mi magyarok is büszkék lehetünk a nagy elődökre, létezett és ma is létezik Hagyományos Magyar Orvoslás. A mi „Hippokratészünk” Dr. Mátyus István. Amíg a keleti világban a Sárga császár nagy könyve, addig Európában az ókori görög bölcs gondolatai szabtak irányvonalat. Késői követője, hazánk fia Kolozsváron írta meg és adta ki fő művét, ami a Diaetetica címszó alatt jelent meg. (Alcíme: A jó egészség megtartásának módjáról.) Ez a ma is használatos szakkifejezés akkor az étrend és az életrend együttesét jelentette. A kötet előszava az olvasóhoz szól:

„Amennyivel jobb, hasznosabb és dicsőségesebb dolog volna az embernek egész életében jó egészségben maradni, annyival kén (kellene) inkább foglalatoskodni kinek-kinek az egészséget megtartó jó diaetáról vagy életnek módjáról, mintsem a nyavalyák orvosolgatásáról.” Hat kötetes művében háromszáz alkalommal idézi a nagy tanítót, a hippokratészi bölcsességeket. Legfontosabb igazságának ezt tartom: Aki ismeri egy adott táplálék sorsát és pontos hatását az emberi szervezetben, az eljutott az orvosi tudomány legmagasabb fokára.

Alapvető gondolatait Mátyus doktor továbbviszi. Az ember abból épül fel, amit ételben, italban elfogyaszt, sorsát az életrend és étrend, a diaetetica határozza meg. Az emésztőszervekbe bejutott táplálék sorsát pedig az ott serénykedő sokféle baktérium dönti el, amelyekről Mátyus István még nem tudhatott. A mai orvostudomány körülbelül százötvenet már azonosított, de a becslések szerint ezer körül jár a szervezetünk építőköveivel szorgoskodó kőművesek száma.

A legmodernebb kutatási eredmények alátámasztják gondolataik helyességét. Három orvostudós – Dr. Guseo András, Dr. Izbéki Ferenc és Dr. Rajnavölgyi Éva – jegyzi A mikrobiom-bél-agy tengely című könyvet, melynek hátoldalán olvasható: „A több mint ezer, velünk szimbiózisban élő baktériumcsaládnak csaknem százötvenszer több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének. (Ez) a többség határozza meg sorsunkat, viselkedésünket, hangulatunkat, kontrollálja testünk működését.”

A kulcsszó a működés. Elsődleges tehát a szervezet egészének megismerése. A szerkezet csak másodlagos. Ha orvosként a beteg szemébe nézek, annak fénye érdekel elsősorban. Ha megszólal, nem a hangszálain gondolkodom el, hanem azon amit, ahogyan mond. Ha nincs szinkronban a kettő, nincs meg a beteg lelki egyensúlya. Hiába beszél arról, hogy fáj a gyomra, nehezen emészt, engem jobban leköt egy kis fehér csík a gyűrűs ujján, ami arról árulkodik, hogy ott nemrég még arany csillogott, szebb napok emléke. Rákérdezve kiderül, hogy a közelmúltban tönkrement a házassága, a felesége megcsalta, ő ezt a mai napig nem tudja megemészteni. Kutathatja száz műszer is a gyomor belső falát, ott ezeket a rossz emlékeket, a valódi okokat nem fogja megtalálni.

Hasonló a helyzet az ezer kőművessel is, őket is csak munka közben érdemes figyelni, kutatni; a test és a lélek rezdüléseit együtt szemlélni.

A baktériumok minősége és mennyisége befolyásolható, itt is egyensúlynak kell lenni. 1926 óta ismerjük a ZAP diagnosztikát és terápiát, amivel mérni tudjuk a mikrobák szintjét, s a kórosan elburjánzott csoportokat kordában lehet tartani. A másik módszer több ezer éves. „Ételed legyen a gyógyítód” – írta az orvostudományok atyja. Könnyű belátni: ha sertéspörkölt a vacsora, annak egészen más baktériumok örülnek, mintha karalábé, sárgarépa, alma jut a szervezetbe. A megfelelő diéta tud egyensúlyt létrehozni és megtartani a baktérium tengerben.

Nagy idők, nagy igazságok, nagy emberek. Hol marad a megbecsülésük?

Gondolataikra, egyetemes igazságaikra nagyobb figyelem irányulna, ha nevüket egyetem őrizné, Mátyus István nevét például a debreceni viselhetné. (MOTE)

El kell gondolkodni a tananyagon is. A nagy elődök nyomdokán alapfokon a pácienseknek, középfokon az egészségügyi középkádereknek, felső fokon pedig az orvostanhallgatóknak kellene elsajátítani az életrend és étrend tudományát, hogy minél jobban megközelítsék a Hippokratészi elvárást és szorgalmas tanulás után eljussanak az orvosi tudományok csúcsára. Itt jegyzem meg, hogy az ókorból ránk maradt esküt még az egész világon mondják a hallgatók, de vajon ezen túl ismerik-e az orvostudományok atyjának tanait? Az eddigieknél sokkal, de sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a dietetikának a kutatásban és az oktatásban egyaránt.

Dr. Mátyus István névadója lehetne egy kártyának is. Az utalvány legyen ott minden egészségügyi dolgozó pénztárcájában, s a Társadalom Biztosítás jutalmazza azokat, akiknek a BMI értéke 30 alatt van, aki nem dohányzik, s részt vesz az ÁNTSZ égisze alatt szerveződő, az elsődleges megelőzést jól szolgáló vizsgálatban. Lehetne az első évben például a mozgáshatárok vizsgálata, a túlzott hajlékonyság (M3570) felmérése. Kapjanak térítést azok, akik valamilyen sportágat művelve bérletet váltanak, rendszeresen mozognak.

A példamutatás nagyon fontos. Nincs igazán hitele egy elhízott és/vagy dohányzó és/vagy alkoholista orvosnak a betegei előtt. A pozitív példa ragadós és támogatandó.

Csak az észre hatni nem elég, ez nem vált be évszázadokkal ezelőtt sem. „Fájdalommal szemléljük – írja Mátyus doktor – hogy a maguk egészségére semmiféle emberek rosszabb gondot nem viselnek, és a jó diaetának regulái ellen oktalanabbul nem vétenek, mint akik tanulásra adván magukat, az okos és bölcs emberek listájába kívánnak beírattatni.”

Bár a Diaetetica kötetei több száz évesek, a Magvető Kiadó jóvoltából mindenki számára hozzáférhetőek a gondolatai. Luther Márton kalapácsának kopogása ma is hallik, értékes könyvek is kikerülnek a nyomdából. A Magyar Hírmondó sorozat egyik tagja A jó egészség megtartásának módjáról. Szemelvények Mátyus István Diaetetica valamint Ó és Új Diaetetica című műveiből címen jelent meg. A szemelvényeket válogatta, az utószót és a jegyzeteket Szlatky Mária készítette. Érdemes a kötettel párhuzamosan lapozgatni Guseo tanár úr és szerzőtársainak már említett munkáját, melynek az alcíme is elgondolkodtató: A fejére állított orvoslás. Közben figyeljük a cicát, hátha rájövünk, mi dorombol benne? Van min meditálni, elgondolkodni.