S.község…
S. község lakossága egészségi állapotának alakulása másfél évtized alatt 1987 – 2002
Okok, befolyásoló tényezők
Dr. Csiák Gyula
S. község lakossága egészségi állapotának alakulása
másfél évtized alatt
1987 – 2002
Okok, befolyásoló tényezők
Életesélyeinket nagymértékben meghatározza lakóhelyünk milyensége. A tanulmány 1065 fő sorsát követi nyomon tizenöt éven át S. községben.
Kulcsszavak: civilizációs betegségek; környezeti ártalmak; imisszió mérése, biológiai monitorozás; mortalitás
Bevezetés
Hazánk ma Európában kifejezetten kedvezőtlen helyen áll, akár a civilizációs betegségek előfordulását, akár a káros szenvedélyek gyakoriságát, akár életkilátásainkat vizsgáljuk.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2001-ben adta közre tanulmányát, melyben Magyarország lakosságának egészségi állapotát vizsgálja, s keresi az okokat és a befolyásoló tényezőket. Elszomorító tény, hogy a hatvanas évek végén még a szomszédos Ausztriával, a Cseh Köztársasággal és a többi, az Európai Unióba tartozó országgal szinte teljesen megegyező statisztikai adatokkal rendelkeztünk, de ma már a szomszédok javuló értékeivel szemben kiugróan rossz a magyarországi helyzet.
Harminc év alatt eljutottunk oda, hogy az európai országok között a rosszindulatú daganatok miatti halálozás Magyarországon a legmagasabb férfiak és nők esetében egyaránt. Ez a rendkívül kedvezőtlen helyzet évről évre romlik.
| Rosszindulatú daganatok Halandóság alakulása Európa néhány országában, 1970 – 2000 |
Megyénként más és más a helyzet. Fejér az országon belül átlagos adatokkal rendelkezik, sajnos S. községről ugyanez nem mondható el. Úgy tűnik a nők körében még a megyeszékhelyhez hasonló a helyzet, de addig, amíg Székesfehérváron kifejezetten alacsony az OTH tanulmánya szerint a férfiak között a daganatok okozta összes halálozás 1986 és 1997 között, községünk területe vészjóslóan színezett, ami a magas előfordulási szám kifejezője.
(2. ábra: Magyarország lakosságának egészségi állapota 1999
Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2001)
A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) keretében 1996-tól indult meg a környezet-egészségügyi térinformatikai rendszer kialakítása. A rendszer célja az, hogy bemutassa a mortalitási és morbiditási események térbeli eloszlását, meghatározza a halmozódási helyeket, és kapcsolatot keressen a környezeti adatok és ezen halmozódások között. (Környezetállapot értékelés program 2003-2004)
Mi lehet az oka a kedvezőtlen helyzetnek S. községben?
A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők, az életmód (táplálkozás, elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegénység), a társadalmi körülmények, valamint a környezeti hatások (levegő- és vízminőség, a műtrágyák, talajszennyezettség, gyom- és rovarirtók, az épített illetve a munkahelyi környezet) lehet a gyökere a sok bajnak.
Két térképet tettem egymás mellé. (1. melléklet)
Az egyik a falutelepülés szerkezeti elemeit mutatja be, ahogyan lennie kell. (Kertai Pál Közegészségtan tankönyv Medicina kiadó 1989)
A másik S. község térképe, ahol a lakott területek közé ékelődik be a gépállomás és az üzemi terület. A főforgalmú út egy ideig a falu közvetlen közelében fut, majd kissé eltávolodik, s egy bozótos rész választja el a Kossuth utcától, majd ismét a településhez közelít, s a Ságvári utca kertjei alatt tart a megyeszékhely felé. Bakács 1960-ban készült térképvázlatán nem tünteti fel a szántóföldeket, de S. község esetében tanulságos lehet, hogy a Kölcsey utca teljes hosszában a szántó közvetlen közelében húzódik, s ki van téve a nagyüzemi gazdálkodásból eredő kiporlásnak, az ülepedő és szálló por minden kockázatának.
S. község erdősültsége 1987-ben 10% volt, ez 2002-re sem változott, szemben az országos tendenciával, ahol másfél évtized alatt az erdőterületek aránya 17,7%-ról 19,1%-ra emelkedett, ma már 20% felett van. (Magyarország főbb környezeti mutatói 2002).
Ez a tanulmány meg sem született volna, ha a közegészségtan igéi elérnének idáig. S. községben mindig volt viszont egy Napóleon gyermeke, aki a hatalommal kötött házasságot, s elképzelhetetlen volt számára, hogy ne az egykori grófi kúria helyén, hanem a falun kívül, szél után egy kilométerrel csak a maga dombján legyen császár. Sajnos a huszonegyedik század vadkapitalista világa is megszüli a maga kiskirályait.
S nemcsak a királyfi, de a szakhatósági vélemény is megszületik. Akár a múltban, akár a jelenben vizsgálódunk, minden települési terv és minden telepengedély mögött ott vannak az ÁNTSZ és a Környezetvédelmi hatóságok bélyegzővel hitelesített dokumentumai is.
Ma egy háziorvosnak semmilyen hivatalos jogosítványa nincs ahhoz, hogy a területén vétót emelhessen. Nem tagja hivatalból a képviselő testületnek, holott ennek évszázados hagyománya van Magyarországon.
A községi képviselőtestület áll: a községi képviselők és az előljáróságnak tagjaiból… A képviselőtestület fele részét a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakosok képezik, másik fele része pedig a községi választók által választatik. Az előljáróság tagjai közül a képviselőtestületben üléssel és szavazati joggal bírnak: a bíró, a törvénybíró, a tanácsbeliek, a jegyzők, a pénztárnokok, a közgyám, a községi, vagy körorvos…A körorvos mindazon községek képviselő testületeinek tagja, melyek kerületéhez tartoznak…
(Általános Szabályrendelet Fejérvármegye községeinek szervezéséről
Kiadta: Fejérvármegye főjegyzője1887)
Ma egy községben létesülhet bármi, ahhoz – mint hatósági személynek – nem kérik ki a helyi orvos véleményét. Levélben kerestem meg ezügyben a megyei ÁNTSZ főorvosát, kérve ilyen jogosítványt legalább azon kollégák részére, akik ezt igénylik, hogy a prevencióban hivatalos személyként hallathassák a szavukat. Sajnos, nem jártam sikerrel. (2003. 02 07.)
A háziorvos számára nem marad más, mint a beteg panaszainak meghallgatása, a receptek megírása, a krónikussá váló baj nyomon követése, majd a Halottvizsgálati Bizonyítvány kiállítása.
Esetleg egy tanulmány szerkesztése.
A vizsgálat célja
Részletes elemzés készítése; mi lett a sorsa másfél évtized alatt annak az 1065 embernek, aki 1987. november 10-én itt élt. A tanulmány alapját az akkori Statisztikai adattár, valamint a halotti statisztika adja, melynek alapadatai a rendelőben összegyűlt, évente rendszerezett kartonokon rendelkezésre állnak.
Kutattam, kerestem, vajon
- A falun belüli lakóhely mennyiben befolyásolhatja az egyén sorsát.
A környezet vizsgálatához elszakíthatatlanul hozzátartozik a környezet élő alkotójának, a biocönozisnak a tanulmányozása. Ezért nyert létjogosultságot a „biológiai monitorozás” (biological monitoring): az ökológiai befolyással rendelkező kémiai, fizikai, fiziko-kémiai, sőt nyilvánvalóan biológiai faktorok expozíciójának mérése a reprezentatív biológiai anyagban létrejövő hatások útján. Ennek megfelelően a „biológiai monitorozás” többet, magasabb szintet jelent a „környezeti monitorozás”-nál (environmental monitoring), mely pusztán imissziómérést jelent… a környezetvédelem emberközpontúságát realizálni csak orvosbiológiai alapokon lehetséges.
(Bíró György: A környezetszennyezés orvosbiológiai következményei)
- Vannak-e és ha igen, mik lehetnek azok az egyéb tényezők, – munkahely, ivóvíz, étrend, nikotin, alkohol, stressz? – melyek rontják az életkilátásokat.
Empedoklész óta tudjuk, hogy négy elem, a víz, a levegő, a föld és a tűz határozza meg életünket. Ez az ősi, primitívnek tűnő elképzelés ragyogó megsejtése, sőt megalapozása a mai orvosi szemlélet lényegének: az ember csak a környezetével együttesen értelmezhető. Eddigi eredményeink e tétel igazságát messzemenően alátámasztják… A környezet tényezői mindig összetetten hatnak… felléphetnek kombináltan, egy közegben vagy komplexen, egyidejűleg a levegőben, vízben, élelmiszerben, illetve a munkahelyen, a lakó- vagy más környezetben. A károsító anyagok 70%-a élelmiszerrel, 20%-a levegővel, 10%-a vízzel jut a szervezetbe…
(Bíró György: A környezetszennyezés orvosbológiai következményei)
- Mi a teendő, hogyan alakuljon a jövőben a település szerkezete, mik lehetnek a veszélyforrások?
- Milyen szerepet játszhat az ólomszennyezés, az ülepedő por, a szálló por? Elsősorban ezekre a kérdésekre koncentráltam, mert e területet érzem a legmostohábbnak, és reális lehetőség van a változtatásra.
Sajnos az ismereteink még rendkívül hiányosak. A rosszindulatú daganatok keletkezését vizsgálva például: szomorú tény, hogy a karcinogén anyagok köre egyértelműen nem lehatárolt. Hozzávetőlegesen 2-3 millió az ismert vegyületek száma, a közülük megvizsgált hatezerből ezernél merült fel a karcinogenitás lehetősége.
(Bíró György: A környezetszennyezés orvosbológiai következményei)
Ugyanilyen hézagos ismereteink vannak még számos területen, gondoljunk például a műtrágyák és egyéb nitrogén tartalmú anyagok biológiai körforgására, s az érfalra és keringésre gyakorolt hatására.
Irodalmi kitekintés
Átnézve a témához kapcsolható szakirodalmat, három fő csoport különül el:
Összegző, elemző tanulmányok születtek az Országos Közegészségtani Intézet munkatársai tollából.
* Várkonyi Tibor – Települések levegőjének higiénés minősítése (Egészségtudomány 24, 244-255 (1979) általános szempontokat ad meg különböző szakvélemények készítéséhez. Figyelembe kell venni a domborzati viszonyokat, erdősültséget, uralkodó szélirányt, és a nagy szennyező forrásokat.
Mindezek nagy helyismeretet igényelnek. – írja többek között.
* Kertész Magdolna, Madlerné Kiss Ágnes, Morlin Zoltán – Az ipar szerepe a környezeti levegő karcinogén anyagokkal való szennyezettségében és a higiénés megelőzés kérdése (Egészségtudomány 25, 179-185 1981) cím alatt elsősorban a karcinogén PCH (policiklusos aromás szénhidrogén) mérésének szükségességére hívja fel a figyelmet, mert az ipari üzemek környezetében végzett levegő vizsgálatok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy azok a tüzelés és a közlekedés mellett jelentős karcinogén PCH szennyeződést emittálnak.
* Kertész Magdolna, Szeili József, Cziczó Tibor – Az ülepedő por higiénés értékelésének néhány kérdése (Egészségtudomány 28 1984) áttekintést ad az ülepedő por és az ahhoz kötött egyes veszélyes anyagok higiénés értékeléséről. Emellett azt is boncolgatja, hogy a nehézfémek, mint például az ólom, kadmium, valamint a szerves anyagok közül a policiklusos aromás szénhidrogének a szálló por kisméretű, 2 millimikron átmérő alatti részecskéin halmozódnak fel a levegőben…
* Berencsi György – Kemizálás és környezetvédelem jelzetű írása (Egészségtudomány 25, 21-27 1981) a mérgezés, a karcinogenezis, a mutagenezis, a teratogenezis, a túlérzékenység és az interakciók kérdésével foglalkozik. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének munkatársa így ír:
A mikrotoxikológiai hatások emberen különösen ún. long term hatásként mutatkoznak. Az expozíciót esetleg több évtized múlva követi valamely kóros következmény, sőt esetleg csak a következő nemzedékekben nyilvánul meg. Emberi mértékkel mérve tehát bizonyos vegyi károsodásokra talán majd az unokáink ismernek rá.
* Bíró György – A környezetszennyezés orvosbiológiai következményei című munkája a Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetében született ( Egészségtudomány 25 8-20 1981). Rendkívül egyéni ízű munka, már többször idéztem belőle. Leginkább az a gondolata fogott meg, mely alázatra, szerénységre sarkall.
Hozzávetőlegesen 2-3 millió az ismert vegyületek száma, a közülük megvizsgált hatezerből ezernél merült fel a carcinogenitás kérdése…
* Uzzoli Mária doktori értekezése: Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon (ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék Bp. 2004) többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a fejlett országokban az utóbbi időben egyfajta értékmérővé vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód, addig Közép- és Kelet-Európa országaiban a rendszerváltozás átmeneti folyamatai tovább rontották a népesség egészségi állapotát.
* Dr. Várkonyi Tibor – A lakosság egészségügyi állapotának megjelenítése az EU-s és hazai dinamikus modellekben,
* Botos István Csaba – Térbeli adat-infrastruktúrák Magyarországon és
* Dr. Kollányi László – Tájindikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez című írásaik nagy segítséget adtak a statisztikai munkában. Így készültek a Magyarország lakosságának egészségi állapotát tükröző térképek, de a községben a vizsgálandó terület kijelölésében is támpontot jelentettek. Hiszen az általuk kifejlesztett rendszer célja az, hogy bemutassa a mortalitási és morbiditási események térbeli eloszlását, meghatározza a halmozódási helyeket és kapcsolatot keressen a környezeti adatok és ezen halmozódások között.
Levegőszennyezettség mérések adatairól számol be jó néhány tanulmány.
* Kertész Magdolna, Cziczó Tibor, Várkonyi Tibor – Az Országos Imisszió-mérő Hálózat 10 éves tevékenysége
(Egészségtudomány 28 1984)
* Szabó Mária, Kollár Katalin, Gajdos Józsefné – Budapest levegő szennyezettségi helyzete a Regionális Imisszió-vizsgáló rendszer adatai alapján
(Egészségtudomány 28 1984)
* Nagymegyeri Andrásné, Steiner József – A levegőszennyezettség mértékének alakulása Baranya megyében 1974-1983 között
(Egészségtudomány 28 1984)
* Fodré Zsófia, Wayer Péterné, Tombácz Zsuzsanna – A Csongrád megyei KÖJÁL levegő higiénés tevékenysége
(Egészségtudomány 28 1984)
* Csicsai László, Csinády László, Székely Andor – A Komárom megyei imisszió vizsgálatok tíz éves tapasztalatai
(Egészségtudomány 28 1984)
* Iga István, Kádi Ilona, Maurer József, Szeili József – Békés megye levegőminőségének értékelése
(Egészségtudomány 28 1984)
* Dömsödy Péter, Schmehl Emilné, Kissné Bábolnai Katalin – Ólom-imisszió vizsgálatok Nógrád megyében
(Egészségtudomány 28 1984)
* Lukács Tibor, Udvari Gyöngyi, Rodler Imre – Imisszió-mérő tevékenység Zala megyében
(Egészségtudomány 28 1984)
* Herczeg Tibor, Rádai Ferenc, Fadgyas Erzsébet – Rendszeres levegővizsgálatok bevezetése Somogy megyében, különös tekintettel a Balaton-parti régióra
(Egészségtudomány 28 1984)
* Medve Ferenc, Bacsó József, Kis-Varga Miklós, Szeili József, Cziczó Tibor – A levegő ólom szennyezettsége Debrecen közlekedési csomópontjain az 1979-80. években
(Egészségtudomány 25 1981)
* Medve Tibor, Cziczó Tibor, Szeili József – A levegő szálló por-szennyezettségének vizsgálata, különös tekintettel Debrecen forgalmi csomópontjaira és lakóterületeire
(Egészségtudomány 27 1983)
A fő mondanivaló ezekben, hogy a szálló por és az ülepedő por, s a már többször említett carcinogén anyagok körülvesznek bennünket. Szennyeződhet a víz, a talaj, az élelmiszer, a levegő,… a szennyeződés nagyságának és térbeli eloszlásának a mindenkori ismerete, de a települések fejlesztése is szükségessé teszi a részletes vizsgálatokat…
Ezen imissziós vizsgálatok közös jellemzője, hogy szinte kizárólag a városokban települnek a mérőhelyek; főként az ólomszennyezésre koncentrálnak, s az ülepedő por mennyiségét mérik egyszerű okból: erre van pénz. A szálló por mennyiségének meghatározása rendkívül költséges, holott annak az összetétele jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen a kisméretű szemcsékhez kötődik a káros anyagok 80%-a. (Kertész-Szeili- Cziczó Egészségtudomány 28 1984) Ezek mennyiségét az ülepedő por mérési eredményeiből becsléssel állapítják meg a szerzők… Szegény ember vízzel főz.
Ezek a sporadikus mérések – illetve az adatok rendkívül hiányos volta –, is nagy óvatosságra kell, hogy intsék a szakembereket egy-egy szakhatósági igen kimondásakor.
Kerestem Fejér megyei tanulmányokat is, de sajnos az Egészségtudomány elmúlt harminc évében megjelent számaiban, illetve a Szent György kórház könyvtárában egyetlen egyre bukkantam, mely kapcsolható.
Dr. Berényi Lídia, Gosztolai Margit – Növényvédő szerrel dolgozók expozíciós vizsgálatai az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban (Pályázati tanulmány 1985)
Így ír: Ma a nagyüzemi mezőgazdaságban már tonna számra kerülnek felhasználásra az éppen hatásosnak ítélt vegyszerek, amelyek nemcsak a növényi kultúrában kártevőkre, gombákra, gyomokra, de a környezetre és az alkalmazó ember szervezetére is méregként hatnak, tehát alkalmazásának szigorú szabályai vannak.
Telefonon érdeklődtem az ÁNTSZ vezetőinél, akik úgy tájékoztattak, hogy mérési eredményeiket az országos statisztikai összesítőknél találom meg, önálló tanulmányról nem tudnak. Drótpostán küldött levélben kerestem meg a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőséget, érési adatok után érdeklődtem, főként az ólom és egyéb nehézfémek, a szálló- és a ülepedő por mennyisége érdekelt volna. Elsősorban a kis településekre, azon belül is S. községre koncentráltam.
Válaszuk szerint: adatok csak a megyei jogú városokra vonatkozóan állnak rendelkezésre. (levélváltásunkat mellékelem)
Két dolog elgondolkodtató:
1.,Hazánkban a főváros mellett huszonkét megyei jogú város található, viszont a népesség nagyobb hányada a kisebb városokban és a 2883 községben él.
2., Ha ezekről a településekről nem rendelkeznek mérési adatokkal, milyen alapon születnek a szakhatósági engedélyek? (S. községben a tsz-központ a tizennyolc szomszéd tiltakozása ellenére, éppen ezekre a szakvéleményekre alapozva kapott telepengedélyt.)
A biológiai monitorozás területén bukkantam a legkevesebb írásra.
* Dr. Kékesi Olga körzeti orvos Bp. XXII. kerület – Daganatos megbetegedések „mikro-epidemiológiája” egy budapesti körzetben (Medicus Universalis 15, 289, 1982) a főváros egyik falusias jellegű, családi házas övezetét mutatja be, ahol a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a patak partján sorozatosan puszulnak el rákban az emberek. Akad itt olyan ház, amelyben tíz éven belül négy család fordult meg, összesen kilenc fő, s közülük ötnél alakult ki a gyilkos kór.
Felvetődött, hogy esetleg a Kőér-patakból a talajvízzel szennyező anyagok juthattak a parton termelt zöldség- és gyümölcsfélékbe. Nehézfémek a talajvízzel akár 150-250 méter távolságra is eljuthatnak, s a talaj tisztulása éveket vehet igénybe. Éppen ezért célzott vizsgálatok történtek az Országos Közegészségügyi Intézetben nehézfémek (Cd, Pb, Hg, As) kimutatására patakvízből, növényekből, emberi vizeletből és időközben elhalt egyének szerveiből. Az analitikai vizsgálatok eddigi eredményei alapján biztosan humán daganatkeltő nehézfémet a mintákban nem sikerült kimutatni nagyobb mennyiségben.
Szép és tanulságos ebben a történetben, hogy ennek ellenére a szakhatóságok nem söpörték le az asztalról a doktornő észrevételeit, hanem tovább vizsgálódtak, s cikk jelent meg ugyanerről a témáról – visszafogottan és erősen tompítva – az OKI munkatársaitól.
* Sárkány Endre és Rudnai Péter – Daganatos halálozási trendek összehasonlító vizsgálata Budapest egyik kerületében (Egészségtudomány 29 1985) Dr. Kékesi Olga megfigyelése nyomán vizsgálódtak, s azt találták, hogy a XXII. kerületben, a patakparton (Kőér-patak) és az azt környező területen a daganatos halálozás szintjét és százalékos évi növekedését tekintve jelentős különbség figyelhető meg a referenciaterületekkel összehasonlítva, elsősorban a férfiak esetében. A cikk oknyomozó mondatokat nem tartalmaz.
* Dr. Sárkány Endre, Dr. Kékesi Olga, Dr. Rudnai Péter, Paszternák Péterné, Dr. Pápai Ágnes – Daganatos halálozási térkép egy budapesti kerületben 1979-1984-ig
( Medicus Universalis 13-16 1989)
A szerzők között Kékesi doktornőt, mint az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársát köszönthetjük. A vizsgálatokat kiterjesztették az egész kerületre. A cikk bizonyos területeken a rosszindulatú daganatok halmozódásáról ír, s ipartelepek illetve a közlekedési útvonalak elhelyezkedésével hozza párhuzamba a daganatos térképet.
Elindult a patak partjáról egy körorvos, akit komolyan vettek, és segítségével eljutottak Nagytétény egy másik területéhez, ahol még a korábbinál is nagyobb bajra bukkantak. Kirobbant a botrány. Cikkek sora jelent meg a volt Metallochemia gyár környékén kialakult helyzetről.
Kiderült, hogy a városrészben több olyan terület van, ahol gyakrabban fordult elő daganatos megbetegedés, ezek között van a Metallochemia környéke is. A rendszerváltás táján a politikai érdek már nem tudta megakadályozni a publikálást: a vizsgálati eredményt 1989-ben, az orvosi hetilapban, a Medicus Universalisban közzétették. A rendszerváltás szimbolikus pillanata volt, amikor 1990 májusában, a parlament alakuló ülése után két héttel az akkori KÖJÁL (ma ÁNTSZ) bezáratta a gyárat. Az intézkedés indoka: a növényekben, a gyümölcsökben kimutatott magas nehézfém tartalom. Vettek mintát a kertekben termelt spenótból, málnából, sárgabarackból, a spájzban tárolt lekvárakból, és a határértéket meghaladó volt bennük az ólom, a kadmium, a cink, a réz, néha a higany is.
Noha 2001-ben megszületett a terv a teljes talajcseréről, csak 2005-ben kezdődött meg a munka… a talajcsere még mindig folyamatban van: a szennyeződés mértékétől függően (amelyet előzőleg minden telken bemértek) 20-80 centiméter mélyen ássák ki a földet, elszállítják a Metallochemia telkén épülő szarkofágba, s helyére Sóskútról,Budaörsről, Szigetszentmiklósról szállítanak egészséges, tiszta talajt…
Az 1275 érintett telek több, mint a felében már egészséges a talaj. Tulajdonosaik évtizedek után először nyugodt szívvel ültethetnek zöldséget… de még nem tudni, valaha is kárpótolja-e valaki a nagytétényieket, akik az ország legnagyobb környezetszennyezésének tehetetlen szemlélői, elszenvedői és károsultjai voltak.
(Heti Válasz – A szarkofág fogságában 2007. május 24)
Egy idézet erejéig még térjünk vissza a korábbi tanulmányhoz.
Úgy látjuk, hogy nem érdektelen ilyen kisebb területegységek daganatos halálozását figyelemmel kísérni, különösen abból a szempontból, hogy adatokkal támasszuk alá az analitikus epidemiológiai vizsgálatok sürgető szükségszerűségét Magyarországon is. Ebben a munkában az alapellátás részét képező körzeti orvosi szolgálat nélkül nem lehet előre lépni.
(Medicus Universalis 13-16 1989)
Áttekintve az irodalmat, s felmérve lehetőségeimet, számomra egyetlen út adódott, a biológiai monitorozás módszere.
Jelenlegi tanulmányom e témában már a második kockázatelemzés, a korábbi 1987-ben készült.
A községben 1983 óta dolgozom.
Négy év múlva, 1987-ben kaptam kézhez egy megyei felmérést a civilizációs betegségekről. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a 62., a rosszindulatú daganatok vonatkozásában viszont a legrosszabb, a 67. helyen álltunk úgy, hogy még az utolsó előttire is rádupláztunk. A 2. mellékleten mutatom be a 3000 fő alatti településekről készült táblázatot, amely a Fejér megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás kimutatása.
Betegségtérképet készítettem a faluról, s a tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy három fő góc érdemel kiemelt figyelmet.
Egyrészt a tsz központ, másrészt a 81-es út, harmadrészt a falutól délre húzódó magasfeszültség s ezen a területen a nagyüzemi mezőgazdálkodás. Ez a tanulmány akkor ötletdíjat nyert a Semmelweis-napi pályázaton. (Sajnos a munka már nem lelhető fel a Szent György Kórház könyvtárában, s a Községi Tanács elnökének leadott példány is eltűnt.)
Azóta másfél évtized telt el. Elérkezettnek látszott az idő, hogy újabb összefoglaló készüljön. Tizenöt év alatt a helyzet annyiban változott, hogy a tsz központ több raktárépülettel bővült, az egyikben – s néhány évben sajnos előtte, a szabad ég alatt is – zsákos és ömlesztett műtrágyát tároltak.
Egy tápkeverő üzem is létesült ugyanitt. Leégett, majd újra felépült a terményszárító, s a központi telep területe zsugorodott. Az északi és a keleti részen is telkeket mértek ki, ezek a házak vannak ma legközelebb az üzemi területhez. A 81-es út forgalma megnőtt, viszont a sebességkorlátozás talán valamit enyhít a helyzeten. A magasfeszültség változatlan formában létezik.
A község belterülete lényegesen nem nőtt, viszont a belső feltárással létrejött új utcák (Bem; Géza; Akácos; Orgona; Móra; Radnóti, Széchenyi) azt eredményezték, hogy a belterület zöld felülete csökkent. Javulást hozott a falu levegőjében a gázvezeték bevezetése, mely a község családi házainál több mint 90%-ban megtörtént. Rontja viszont a levegőt, hogy másfél évtized alatt az ország közúti gépjármű állománya meghaladta a 4 milliót. (Magyarország főbb környezeti mutatói 2002) Ez érződik a 81.-es főút forgalmán is.
Sajnos, a közlekedésből származó kibocsátások egyre nagyobb szerepet játszanak a nagy forgalmú utak környezetének és a nagyobb települések levegőjének por, ólom és nitrogén-dioxid szennyeződésében…
A magas ülepedő és szálló por terhelés okozójaként a közlekedés mellett a szántóföldi kiporlást és a terményszárító- és tisztító berendezések jelentős poremisszióját nevezhetjük meg
(Békés megye kistérségi komplex környezetvédelmi programja SZOTE Természettudományi Kar Természeti Földrajzi Tanszék 2000.)
A termőföldek privatizációja, a nagyszámú új tulajdonos megjelenése sajnos nem szülte újra a régi mezsgyéket, melyek nemcsak elhatároltak, de védtek a talajerózió ellen, levegőszűrő funkciót is elláttak, s otthont adtak a madaraknak, pihenőhelyet a megfáradt földművesnek. A szél ma is szabadon száguld, s visz magával mindent, amit ér.
Összességében elmondható, hogy a község környezetvédelmi mutatói másfél évtized alatt lényegesen nem javultak.
A vizsgálat tárgya
Azok a lakók kerültek be az összeállításba, akik a vizsgált időszak első napjától már itt éltek, sorsuk tisztán követhető. Mindazok a személyek, akik elköltöztek, nem kerültek be az anyagba. (Annak a néhány családnak a további sorsáról később még említést teszek.)
S. községben 1987. novemberében az utcák szerinti tagozódás a következőképpen festett:
Petőfi utca: 165 fő
József A u: 53 fő
Ságvári u : 108 fő
Kossuth u: 163 fő
Ady E u : 122 fő
Rákóczi u: 104 fő
Jókai u : 82 fő
Dózsa u 46 fő
Kölcsey u: 123 fő
Arany J. u: 45 fő
Géza u : 34 fő
Bem u : 16 fő
Malom tér 4 fő
S. község térképe
BÉKE TÉR
(3. ábra) A falu térképe
Akad néhány ideiglenesen bejelentkezett, de egyébként állandóan itt tartózkodó, őket is annál az utcánál vettem figyelembe, ahol éltek.
Anyag és módszer
A Megyei Statisztikai Hivatal eljuttatta a helyi Tanácshoz a község 1987. november 10-i állapotának megfelelő részletes felsorolást, mely név, lakcím, személyi szám feltüntetésével utcák szerinti bontásban közli az adatokat. Községünkben 1987. augusztus 20-án került átadásra az új egészségház, azóta minden beteg kartonját megőriztük, azokét is, akik időközben elhunytak. 191 haláleset került feldolgozásra, figyelemmel kísérve a vezető halálokot, a nemet, az elhunyt életkorát, valamint azt a tényt, hogy
- A falu mely részén élt, lakott és dolgozott a vizsgált időszakban az illető. (Figyelmemet elsősorban arra a három tényezőre irányítottam, mely már a korábbiakban is kockázati tényezőként szerepelt, ezek – a 81-es út közelsége – a Kölcsey utcával párhuzamosan futó magasfeszültség és a közeli kiporlás esetleges káros hatásai – valamint a tsz-központ telepe, mely a Béke térnél, a település szívében található.)
- Az egyéb meghatározó tényezők, mint az ivóvíz, az étrend, az alkoholizmus, a nikotin, a stressz a település minden pontján hasonlóképpen hatnak. A falu egésze ugyanazt a vezetékes ivóvizet fogyasztja, mint a közeli megyeszékhely lakói, az átlagostól eltérő étrendi szokások sem tapasztalhatóak, hacsak az a tény nem érdemel figyelmet, hogy a Ságvári utca lakóinak kertje a 81-es útra ér ki, az ott megtermelt zöldség s gyümölcs valószínűleg szennyezettebb lehet, mint a község belső utcáiban. Az alkoholizmus arányosan szedi áldozatait a falu minden részén, erről később még lesz szó. A dohányzás és a stressz is egyformán érinti a falu lakosságát, annak minden utcáját.
Az előbb említett szenvedélybetegségek és környezeti hatások ellen is fel kell venni a küzdelmet minden rendelkezésre álló eszközzel.
A dohányzásról leszokást saját módszeremmel is támogattam. Erről két tanulmány is készült:
(Egy új módszer, a Nikotin-Stop terápia első tapasztalatai 1989;
A Nonikot tabletta követéses vizsgálata 1993.)
Speciális teendőket igényel viszont a falu településszerkezetének vizsgálata, a lehetséges kockázati tényezők feltárása, s mielőbbi megszüntetése.
Első lépésként áttekintettem, hol élnek a falu legidősebb emberei, azok, akik már elmúltak nyolcvan évesek, s 1987-ben is itt éltek közöttünk. A 3. mellékleten jól látható, hogy a megoszlás közel sem homogén. A Ságvári, a Bem és a Géza utcában senki, a Rákóczi utcában egyetlen idős asszony él. Az Ady utca elején egy, a közepén két nyolcvan éven felüli található, hatan a Kossuth utcában, négyen-négyen a Petőfi, a Jókai és az Ady utca távolabb eső részén, hárman pedig a József utcában töltötték el ezt a tizenöt esztendőt.
Felmerül a kérdés azonnal, milyen volt a korösszetétel a kiinduláskor?
Górcső alá vettem, hogy az adott utcákban azok közül, akik már 1987-ben elmúltak hatvan évesek, hányan voltak életben 2002 végén, a vizsgálat záró napján? A 9. ábra jól mutatja ezt. (30. oldal)
A Ságvári, Bem, Rákóczi, Géza, valamint az Ady és a Jókai utca elején a 48 főből kilencen maradtak, ez 18,79%. A másik oldalon kilencvenhárom főből negyvenen éltek, ez 43,01%.
A kettő aránya több mint kétszeres.
A kockázatnak kitett terület behatárolásakor figyelembe vettem a fenti tapasztalatok mellett a NEKAP pontforrás analízisre kifejlesztett eljárását, mely Bithel és Stone módszerét követi.
A pontforrás adott sugarú kör alakú környezetében vizsgálták a megfigyelt és várható esetszámok eloszlását a pontforrástól való távolság függvényében.
(Környezetállapot értékelés Program 2003-2004)
Figyelembe vettem a 21/2001-es kormányrendelet előírását is, mely szerint a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyező pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében várható…a környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett a füstfáklya tengelye alatti talaj közeli légszennyezettség változás.
Hasonlóképpen fogalmaz a 314/2005 számú kormányrendelet 7. számú melléklete is a környezeti hatástanulmány készítéséhez szükséges hatásterület meghatározásakor. A közvetlen hatások területei az egyes hatásokhoz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energia kibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben… A közvetlen hatások területei azok, ahol a kibocsátás még észlelhető.
Esetünkben segítséget jelent a terület meghatározásában az is, hogy makrorészecskék (kukorica léha) is kerülnek ki a szárító, tisztító berendezésből. Figyelembe veendő az uralkodó szélirány és az átlagos szélerősség is, valamint az építmények magassága, (a terményszárító tizennyolc méter), a távozó levegő hőfoka, valamint az a tény, hogy a telep legszélső objektuma a műtrágyaraktár.
Ezen adatok figyelembevételével körülhatárolható egy veszélyeztetett terület, mely az Ady utca Széchenyi utcáig terjedő szakaszát, a Géza, a Rákóczi, a Bem és a Ságvári utca egészét, valamint a Jókai utca alsó szakaszát és a Petőfi utca legelejét érintheti.
(4. ábra)
Az eredmények
Másfél évtized (1987. november 10 – 2002. november 10) alatt 191 haláleset történt, mely jól nyomon követhető. Az elhunytak életkor és utca szerinti felosztását az 5. ábra tartalmazza.
| Halálozási Statisztika 1987. november 1-től 2002. november 01-ig Utca és életkor szerinti tagozódás |
(5. ábra)
Az adatok bontása a fenti meggondolások alapján történt. Az első oszlopban találhatóak a 80 év felett elhunytak; a kevésbé veszélyeztetett területen 41 fő, közülük heten a 90-ik születésnapjukat is megérték. Ugyanezen a területen 27-en 70 és 80 év között hunytak el, ez valamivel több, mint a fele a 80 éven felüliek kategóriájának, ez közelít az országos átlaghoz. A veszélyeztetett területen 16 fő hunyt el 80-on túl, közülük három 90 évet is megélt. Sajnos szinte azonos, 15 azoknak a száma, akik 70 és 80 között haltak meg, ez ellentmond az országos tapasztalatnak.
(A népesség főbb demográfiai jellemzői. 2004)
Sajnos nálunk is, országosan is magas az erőszakos halál aránya. Két gyilkosság, négy baleset és tizenegy öngyilkosság történt a vizsgált időszakban a vizsgált lakosságcsoportban.
| Civilizációs betegségek okozta halálesetek területi megoszlása S. községben |
A halálozási statisztikából kiemelve elemeztem a két legfontosabb civilizációs betegség okozta haláleseteket. 67 alkalommal egyértelműen rosszindulatú daganat, illetve akut szív – és érrendszeri katasztrófa volt a vezető ok.
(6. ábra)
A veszélyeztetett területen 382 lakos élt a vizsgálat kezdetén, köztük 35 ilyen eset fordult elő, ez az itteni lakosság 9,16 %-a.
A másik területen az összlakosság 679 fő, a halottak száma 32, ez 4,71 %.
A kettő közötti különbség 194 %.
| Rosszindulatú daganatok okozta halálesetek területi megoszlása |
A rosszindulatú daganatok okozta halálesetek (7. ábra) a veszélyeztetett területen 20 esetben vezettek tragédiához (a lakosság 5,235 %-a), a másik oldalon 23 rákos eset vált végzetessé, ez 3,387 %.
A két terület aránya 154,5 %.
(7. ábra)
Ennél is megdöbbentőbb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a kedvezőbb területen lakó, rosszindulatú daganatban elhunytak közül jó néhányan a tsz-telep dolgozói voltak.
Sz. I. a műhely vezetője az Arany János utcában lakott, 64 évesen hunyt el; V.J. villanyszerelő 47 éves (Petőfi utca); ifj. N. J. magtári dolgozó 55 éves (Jókai utca) mellett megemlítem a traktorosokat, fogatosokat is: id. N. J. Jókai utca; ifj. I.S. és K.S. Dózsa u; P.F. Petőfi utca; D. L. Kossuth utca.
Ők mindannyian a senyvesztő kór áldozatai lettek. A 4. mellékleten a Béke téren tüntettem fel az ott dolgozók fekete szimbólumát, s lakóhelyük szerint azokét, akik estétől reggelig voltak kitéve a kockázatnak.
Elgondolkodtató tény, hogy a termelőszövetkezet első és második elnöke is hasonló sorsra jutott. A telepen, az üzemegységek közvetlen közelében található irodában töltöttek el évtizedeket, s egyikük alig túl a hatvanon, másik még az ötvenes éveiben köszönt el e földi léttől. (A fenti statisztikában nem szerepelnek, mert egyikük már 1986-ban elhunyt, utóda pedig nem lakott a községben a vizsgált időszakban.)
A nemek közötti különbség az országos adatokhoz hasonló, a férfiak adják az esetek többségét (az előfordulás 27 ffi, 16 nő).
A rosszindulatú folyamat 11 esetben a légző rendszerből
9 tüdő-
2 gége-
20 esetben emésztőszervi
1 nyelőcső-
2 garat-
1 gyomor-
6 vastagbél-
5 végbél-
2 epe-
1 hasnyálmirigy-
1 máj-
5 esetben az urogenitális apparátus
2 vese-
1 húgyhólyag-
2 dűlmirigy-
mellett 4 esetben az agy szöveteiből,
2-2 esetben pedig az emlő, ill. a nyirokrendszerből indult ki.
Érdekes, hogy a méhnyak rák e másfél évtized alatt, mint halálok, nem jutott szerephez. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen megbetegedés nem fordult elő. Arról van szó, hogy a szűrővizsgálatok és az időben elvégzett műtétek megakadályozták a végzetes tragédiákat.
Meglepően magas viszont az agydaganatok száma. Már a vizsgált időszakot megelőző esztendőben is eltemettünk egy 18 éves fiút, majd K.N. 68; K.S. 63; R.Z.- né 43, S.N. alig 35 évesen hagyta félárván gyermekeit.
| Szív-, és érrendszeri halálozás S.-ben a központi telep által veszélyeztetett illetve kevésbé veszélyeztetett területen |
A szív- és érrendszeri hirtelen halál (8. ábra) előfordulása az egyik oldalon 15 eset, a másik oldalon 9. Az egymáshoz viszonyított százalékok (3,927/1,325) közel háromszoros különbséget mutatnak, a pontos érték: 2,96 %.
(8. ábra)
Az utcákat elemezve arra a következtetésre jutottam, hogy egyrészt a veszélyeztetett területen is aránytalan a megoszlás, kifejezett halmozódás figyelhető meg a Ságvári utcában és a Rákóczi utca elején. (5. melléklet)
(A térképen látható három T betű a telepen dolgozók lakhelyét jelzi.)
Elszomorító adatok vannak a kedvezőbbnek gondolt Dózsa utcában is. Úgy tűnik, a 81-es út közeli fekvése, a megnövekedett forgalom érezteti a hatását. A főút az északi részen közel fut a településhez, s a Dózsa utca a domboldalban húzódik, ahová a szennyeződés akadálytalanul eljuthat. Különös figyelmet igényel ez a településrész a jövőben három dolog miatt. Kivágásra került egy hektárnyi véderdő, felépült itt egy faüzem, s a 81-es út mellé egy benzinkút.
A főút nyomvonala délre haladva a településtől kissé eltávolodik, s a vele egy szinten fekvő Kossuth utcától zsombékos, nádas, bokros terület választja el, védelmet nyújtva az ott lakóknak.
Vizsgálat tárgyává tettem azt is, mennyi az életben maradási esély a különböző utcákban. Másfél évtizede a hatvan éven felüliek száma 144 fő volt, közülük 48-an ma is élnek. Az utcák szerinti bontásban mutatja az adatokat a 9. ábra. Az utcák sorrendiségét a százalékszámok adják, melyek a ma is élők arányát fejezik ki az 1987-ben ugyanabban az utcában élők számához viszonyítva.
(9. ábra)
A 10. grafikonon az életben maradási százalék ábrázolódik, a zöld vonal az átlagértéket jelöli. Jól látható, hogy a teleptől való távolság és az ellentétes szélirány kifejezetten kedvezően hat az életben maradási esélyre. A veszélyeztetett területen a hosszú élet esélye közel felére csökkent.
Amíg az egyik oldalon 93-ból 39-en, a másikon 48-ból kilencen maradtak életben.
(10. ábra)
A Kossuth utca valamivel az átlag alatt maradt, a Dózsa utca itt is rossz helyen áll. Ez a tény ismét a 81-es útra kell, hogy terelje a figyelmünket. (Megjegyzendő tény, hogy a Kölcsey a Dózsa és a Ságvári utcában az alacsony kiindulási adatok miatt csak korlátozott következtetések vonhatók le. Emiatt a magasfeszültség és a kiporlás hatásait későbbi időpontban lesz érdemes újra megvizsgálni.)
A 11. számú grafikonon együtt látható a hatvan éven felüliek száma (kék oszlop), valamint mellette a piros, mely a ma is élők képi ábrázolása. Jól látható, hogy az Ady Endre utca elején és a Rákóczi utcában is komoly veszteségek érték a települést.
(11. ábra)
A két elemzett betegségről egyértelműen kimutatható, hogy a településen nem egyenletesen jelentkezik és szedi áldozatait. Nézzünk meg egy másik gyakori okot is, vajon az alkoholizmussal mi a helyzet?
A település északi, déli és középső részén is akad népszerű talponálló. Sokan és sokat isznak S.-ben is. A górcső alá vont másfél évtizedben 17 esetben masszív alkoholizmus vezetett halálhoz. Az. 6. mellékleten a térkép egyenletes szórásról árulkodik. Nincs lényeges különbség a falu északi és déli része között.
Míg az egyik területen 679 lakos között 11 végzetszerű poháremelgető található, addig a másik oldalon 382-ből 6 nagyivó akadt. (6. melléklet)
Úgy tűnik, a településen az italozási szokásokat, az alkohol káros hatásait nem befolyásolja, ki, melyik utcában lakik. Ugyanez sajnos nem mondható el a rosszindulatú daganatok és a szív-érrendszeri megbetegedések előfordulásáról.
A veszélyeztetett területről 1987 és 2002 között öt család költözött el másik településre. További sorsukról annyi tudható, hogy a Rákóczi utcából Császárra, a Bakonyba költözött F.I.-né 2007-ben, 75 évesen hunyt el. Ugyancsak a Rákóczi utcában lakott J.L. , aki 52 évesen hirtelen szívhalál áldozata lett. Felesége és lánya elköltöztek a faluból, jelenleg Székesfehérváron élnek.
A Ságvári utcában lakott a Ny. család, Tatabányán élnek. Az apa 65 éves korában meghalt. A Bem utcából Agárdra költözött a L. család, két kamasz fiúval együtt mind a négyen egészségesek.
A Cs. család három kisgyermekkel költözött Székesfehérvárra, haláleset nem fordult elő náluk.
A T. család a Bem utcából Székesfehérvárra költözött, de elváltak, s az anya két gyermekével visszajött a Rákóczi utcába.
Válás miatt költözött el négy fő, életben vannak új lakóhelyükön.
Falun belül költözött, s jelenleg a falu kevésbé veszélyeztetett részén él két család. Az egyik fiatalasszony közlekedési baleset áldozata lett.
Időközben felnőtt és elköltözött a falunak ebből a részéből más településre 14 lány és 11 fiú, közülük egy közlekedési balesetben meghalt.
Felnőtt, de a faluban maradt 8 lány és 2 fiú, közülük öten a falunak ezen a részén telepedtek le, öten az északi részre költöztek.
A kép rendkívül heterogén, nem ad módot nagy igazságok kimondására.
Megbeszélés
1., Lakóhelyünk milyensége nagymértékben meghatározza közérzetünket, hangulatunkat, sorsunkat, egész életünket. A város, a falu egészén belül is fontos az a mikrokörnyezet, ahol élünk.
A városrész erdősültsége, vasúttól, nagy forgalmú közúttól, ipari, mezőgazdasági létesítménytől való távolsága; az utca fekvése, elhelyezkedése; napos, vagy árnyékos volta, a széljárás mellett ezernyi dologra gondolni kell.
Mindig elszomorít, ha elsétálva egy ház előtt azt látom, hogy az új tulajdonos – nem gondolva a szűrő hatásra – kivágja az ablakok alól a fenyőfákat, hogy jobb legyen a kilátás. Eltűnnek a virágoskertek, a helyüket mindenütt a fű és a térkő idomok milliói foglalják el, holott az illat, a színek gazdagsága is befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. ( S akkor még nem is beszéltem, a régi porták hálószobái alatt viruló, s ma már alig látható angyaltrombitáról, melynek potenciafokozó hatása közismert…).
Eltűnnek a nagy udvarok, velük a kisgyermekek nagy kedvencei, az állatok, melyeket simogatva nemcsak a lelki kapcsolatok erősödnek, de a későbbi allergiák száma is csökkenthető. Eltűntek a kiskertek a maguk tarkaságával, az árnyat adó nagy diófákkal, amelyek különleges légtisztító hatása is közismert volt. Nosztalgiának tűnnek ezek a mondatok, de semmi sem modernebb, mint a múltba fordulás. (Csernus Tibor)
A családi ház milyensége is figyelmet érdemel. A tájolás, a megfelelő lakóméretek, a felhasznált építőanyagok természetes volta, a hő- és nedvességvédelem, az építőanyagok levegő-áteresztő képessége, a zajvédelem és még számos dolog van, melynek nem megfelelő volta befolyásolhatja egészségünket.
Otthon szeretnénk lenni valahol a földön, s egyáltalán nem mindegy hol van ez a fészek. Az irodalmi kitekintésben említem Kékesi doktornő tanulmányát, melyben egy valamikori patakmederre települő utcát említ, ahol a daganatos megbetegedések később halmozottan jelentkeztek. Különleges eset, mely figyelmet érdemel; ki gondolná, hogy évek múlva is számíthat, mi ülepedett le valamikor egy meder alján.
S. községben is előfordult egy különös eset. Hatalmas esőzés után a tsz. központ területéről a Kossuth utca elején lévő kertet elöntötte a víz. Két évig fű sem nőtt azon a területen. Ma a házban idős házaspár él, a férfi agyvérzés utáni állapotban, a feleség átesett két emlő eltávolításon.
Áttekintve a község térképét, elmondható, hogy a Petőfi- a Kossuth- és a József utca tekinthető ma letelepülés szempontjából a legjobb választásnak. Többszörösen jelentkeznek a kockázati tényezők; így rosszabbak az életesélyek a Ságvári, a Rákóczi, és a Kölcsey utcában.
2., A falun belüli lakóhelyen túl az étrend, az ivóvíz, a munkahely, a nikotin, az alkohol és a stressz is befolyásoló tényezők lehetnek. Az étrend szempontjából érdemes mindig gondolni a beszerzési forrásra, a gyümölcs és a zöldség megtermelésének a helyére. Bár a községben a telkek egyre kisebbek lesznek, akadnak utcák, ahol még általánosnak mondható a háztáji kertészkedés, gyümölcstermesztés. A Ságvári- és a Kölcsey utca páratlan oldalainak kertjei érdemelnek ebből a szempontból nagy figyelmet, de a 81-es út melletti szőlőhegy borainak összehasonlítása a távolabb termett szőlők nedűjével is figyelemre érdemes lehet. (Sajnos kiveszőben már az a szokás, hogy disznóölés, lakodalom, szüret után kóstolót kap az orvos; a táplálkozással összefüggő anamnesztikus adatoktól esik el így a gyógyító.)
A munkahely tekintetében csak a községben dolgozókkal tudtam foglalkozni. Több mint ezer ember munkahelyi körülményeinek feldolgozása meghaladja e tanulmány kereteit. Figyelemre érdemes azoknak a sorsa, akik a kisebb kockázatnak kitett területen laktak, de a falu másik felén dolgoztak, s rosszindulatú daganat vetett véget életüknek.
A károsító anyagok 10%-a a folyadékfogyasztás útján jut szervezetünkbe, ezt e tanulmányban tetten érni nem tudtam. A falu egésze vezetékes vizet fogyaszt, a már említett bortermelés és fogyasztás kérdése pedig további vizsgálatokat igényel.
3., Mit tehet az orvos? A vizsgálódás és a problémafelvetés az első feladata, s jó együttműködés esetén végigkísérheti, s tanácsaival segítheti a szakigazgatási szervek, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi hatóságok, a helyi vezetők, a településtervezők és a többi szakember munkáját. Ennek eredménye lehet az élhető, jó közérzetet nyújtó település. Vissza kell utalnom Bakács 1960-ban készült térképére, mint alapvető kívánalomra.
Ez az első, a legfontosabb: a területi egységek megfelelő elhelyezése, a kívánatos távolságok betartása, az uralkodó széljárás figyelembe vétele. Minden csak ezután következhet. A lakóterületek, a közvetlen közelében telepített erdők, a főközlekedési útvonalak, az ipari és mezőgazdasági zónák megfelelő helyre történő telepítése a legelső, a legfontosabb. Csak ezután következhetnek a mérések és egyéb küszöbérték meghatározások. melyek folyamatosan változnak, rendkívül viszonylagosak, s értékük meg sem közelíti a biológiai monitorozás használhatóságát.
4., Milyen az ideális település? Megfelelő méretű lakótelkek, azon belül a beépítettség, a szabadon maradó, lélegző zöldfelület legalább 50%-os aránya. A lakóterületeket erdős, ligetes övezet veszi körül, s ezen túl van minden, ami árthat: az ipar, a mezőgazdaság, és a főútvonal.
Mi a teendő egy-egy konkrét esetben? Közelíteni az ideálishoz.
Ellenkező esetben sajnos az ülepedő por, a szálló por, az ólom és egyéb nehézfémek, valamint a carcinogén szénhidrogén származékok Európa sereghajtóvá teszik nemzetünket a halálozási statisztikák terén.
A légkör ólomtartalma az elmúlt évszázadban megsokszorozódott. Ezt jól bizonyítja a különböző korú jégminták összehasonlító vizsgálata.
E szerint az elmúlt száz év alatt a jégtakaró ólomszennyezettsége 5-16-szorosára nőtt… Napjainkban a települések ólom szennyeződését azonban főleg a gépjármű forgalom okozza… A forgalmasabb utak mellé épített járdákat úgy kell megépíteni, hogy az úttest és a gyalogjárda közé legkevesebb 3, de inkább 6 méter széles, füves, bokros fákkal beépített sáv kerüljön. (25)
Az ólomtartalom mellett további nehézfémek, szénhidrogének és egyéb, ma még a tudomány által sem teljesen ismert ágensek és együtthatások játszhatnak pusztító szerepet. Tudott dolog, hogy az ülepedő por, melynek mérése történik a leggyakrabban, csak a 20%-át, míg a 10 millimikron alatti részecskéket tartalmazó szálló por a 80%-át hordozza ezeknek az anyagoknak. Óvatosságra kell, hogy intsen bennünket a a tény, hogy rendkívül költséges volta miatt éppen a szálló por meghatározására kerül a legritkábban és a legrövidebb ideig sor; ritkán tudjuk, hogy valójában mi és mennyi van a levegőben. A tudomány által még be sem vizsgált vegyületek, vírusok, s ki tudja, még mi minden vesz körbe bennünket. Két dolgot tehetünk:
Az alapvető téziseket (lásd Bakács térképe!) minden körülmények között betartjuk, s a biológiai monitorozás eredményeit komolyan vesszük. A Metallochemia üzemét sem zárták be azonnal, amikor elkészült a térkép, holott az összefüggés egyértelműnek tűnhetett. Jobban hitt mindenki az ólomszennyezési adatoknak, holott egyetlen molekuláról sem derült ki, hogy a gyárból származott volna.
Sokszor áll szembe az orvos kiugróan magas morbiditási és mortalitási adatokkal, mégsem tud eredményesen fellépni, mert a mérési adatok nem támasztják alá az igazát. Megbetegszik, pusztul az ember mindaddig, míg a tudomány el nem jut oda, hogy felfedezze és felelőssé tegye azt a molekulát, esetleg azt az együtthatást, mely a bajt okozhatta. Biztos, hogy ezt mindig meg kell várni?
Következtetések, teendők
Sajnálatos tény, hogy az utóbbi három évtizedben Európa „állva hagyott” bennünket, vagy ők csinálnak valamit nagyon jól, vagy mi rontottunk el valamit.
Hazánk morbiditási és mortalitási statisztikái elszomorítóak. Változás csak akkor várható, ha az egyéni szemléletváltás, életmódbeli változtatások mellett átvesszük azokat a környezetvédelmi, közegészségügyi, – számunkra ma még szigorúnak tűnő – normákat, mely meghozhatja számunkra is a tisztább levegőt, az ihatóbb vizet, az egészségesebb lakó- és munkakörülményeket. Ez nagy feladatot ró a nép egészségügyét szolgálókra, a környezetünket védő hivatalokra és az alapellátásban dolgozókra is, hiszen megváltozott szemlélettel, a korábbinál nagyobb szigorral, a lakosság érdekeit védve üzemek, telepek, műhelyek korszerűsítéséről, áthelyezéséről, bezárásáról kell dönteniük. Gazdasági érdekek kerülnek szembe egészségügyi szempontokkal, de eredmény csak akkor várható, ha a legfőbb érték, az egészség kap prioritást.
S. községben is lépni kell. Meg kell védeni meglévő értékeinket, minden bokorra, fára szükség van. A zöld területet növelni kell mindenütt. A 81-es út és a település között különösen fontos a mielőbbi telepítés a község teljes hosszában, a legsürgetőbb a helyzet a Dózsa utca és a Ságvári utca magasságában.
Elsősorban erdei fenyő telepítése kívánatos. Egy hektár fenyőfasor 36 tonna port szűr ki a levegőből évente.
(Fodor Ferenc, Vedres István – A közegészségtan és járványtan alapjai
Egyetem Tankönyv Medicina kiadó Bp. 1972)
Jelenleg csak a közigazgatási terület 10%-át borítja erdő, döntő része annak is a lakott területtől távol terül el. Ez rendkívül kevés, ennek legalább a duplájára lenne szükség. Az északi részen összefüggő zöldfelület biztosítandó, hiszen a növény megköti a széndioxidot, oxigént termel, melyre a legégetőbb szükség az uralkodó szélirány miatt e területen van.
Ettől várható a település egészében a helyzet javulása. Ne feledjük, az ország is sereghajtó Európában, s még ebben az utolsó helyezett országban is kedvezőtlen helyen áll S.
A magasfeszültség biológiai hatásait szakvéleményeztetni kell, s a Kölcsey utca megfelelő védelméről annak ismeretében gondoskodni. Fontos itt is a szántóföld és a kiskertek között védő erdősáv telepítése, mely a szántók művelése során keletkező ülepedő- és szálló port megszűri.
A falu központi fekvésű területén mindennemű szennyforrást meg kell szüntetni.
„Számos levegőszennyező anyagról tudjuk, vagy gyanítjuk, hogy emberekben daganatkeltő hatásuk van… A szív- és érrendszeri betegekről tudjuk, hogy halálozásuk hirtelen megugrik a levegőszennyeződés fokozódásával, bár a konkrét összefüggések magyarázatát nem ismerjük.„
(Magyarország lakosságának egészségi állapota 1999.
OTH tanulmány 2001)
Sem nagyüzemi mezőgazdasági, sem ipari tevékenységnek a lakóházak között nincsen helye. A vizsgálatban veszélyeztetett területként szereplő utcákban másfél évtizede 382 lakos élt, azóta az itt lakók száma megduplázódott, s nem tehető ki a fél falu ilyen kockázatnak. Az Akácos út, Ságvári, Géza, Rákóczi, Bem, az Orgona és az Ady Endre utca lakói is azonos életfeltételeket kérnek és érdemelnek.
Meg kell előzni a további tragédiákat, hogy elkerüljünk a megyei rangsorok hátulsó régiójából, s hogy valamennyit mi is hozzátegyünk ahhoz, hogy a magyar ne az európai rangsor sereghajtója legyen, hanem újra elfoglalja azt a helyet, ahol a hatvanas évek végén volt a megbetegedési és halálozási statisztikák, valamint az életesély vonatkozásában, Európában.
Felcsillant a remény. Elkészült a falu távlati rendezési terve, mely a 81-es út melletti zöld sávot is magába foglalja. A tsz-telep helyére új faluközpontot álmodott a testület; valami elkezdődött, s ennek folytatódnia kell.
Erdő kell ide, rengeteg. Legyen méltó a falu legnagyobb fiához, a természetírás aranytollú mesteréhez, aki itt, a Béke téren született.
Az erdő szélén fülemüle csattogott; azt hallgattam már régóta nyitott ablakomból, amíg csak úgy meg nem bűvölt, hogy kikívánkoztam hozzá…
Csak mi ketten voltunk még ébren; én meg a fülemüle.
Elindultam virrasztó társamhoz az ősfákkal és sűrű bokrokkal buja kerten át…
Néztem a csillagos eget, amely sötétkék óceánként hajlott fölöttem a végtelenbe…
Egy árva felhő úszott végig odafent, s társtalanságán búsongva elpityeredett. A felhőkönnyek ott ragyogtak a lombon mindenütt…
Bársony István: Az erdő könyve (részletek)
Jelige: Az elveszett Paradicsom
Felhasznált irodalom
- Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. KSH 2000
- Egészségügyi statisztikai évkönyv 1999. KSH 2000
- A pulmonológiai intézmények 1999. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2000
- Fontosabb betegségek miatti halandóság területi megoszlása Magyarországon 1986-1997. NEKAP 2000
- Összefoglaló a lakosság egészségi állapotáról 1999. Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2000
- 6.Kertai Pál Közegészségtan Egyetemi tankönyv Medicina kiadó 1989)
- Várkonyi Tibor – Települések levegőjének higiénés minősítése (Egészségtudomány 24, 244-255 (1979)
- Kertész Magdolna, Madlerné Kiss Ágnes, Morlin Zoltán – Az ipar szerepe a környezeti levegő karcinogén anyagokkal való szennyezettségében és a higiénés megelőzés kérdése (Egészségtudomány 25, 179-185 1981)
- Kertész Magdolna, Szeili József, Cziczó Tibor – Az ülepedő por higiénés értékelésének néhány kérdése (Egészségtudomány 28 1984)
- Berencsi György – Kemizálás és környezetvédelem jelzetű írása (Egészségtudomány 25, 21-27 1981)
- Bíró György – A környezetszennyezés orvosbiológiai következményei Pécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézete ( Egészségtudomány 25 8-20 1981)
- Uzzoli Mária doktori értekezése: Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon (ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék Bp. 2004)
- Dr. Várkonyi Tibor – A lakosság egészségügyi állapotának megjelenítése az EU-s és hazai dinamikus modellekben. Környezetállapot Értékelési Program Pályázati Tanulmány 2003-2004
- Botos István Csaba – Térbeli adatinfrastruktúrák Magyarországon Környezetállapot Értékelési Program Pályázati Tanulmány 2003-2004
- Dr. Kollányi László – Tájindikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez Környezetállapot Értékelési Program Pályázati Tanulmány 2003-2004
- Kertész Magdolna, Cziczó Tibor, Várkonyi Tibor – Az Országos Imisszió-mérő Hálózat 10 éves tevékenysége (Egészségtudomány 28 1984)
- Szabó Mária, Kollár Katalin, Gajdos Józsefné – Budapest levegő szennyezettségi helyzete a Regionális Imisszió-vizsgáló rendszer adatai alapján (Egészségtudomány 28 1984)
- Nagymegyeri Andrásné, Steiner József – A levegőszennyezettség mértékének alakulása Baranya megyében 1974-1983 között (Egészségtudomány 28 1984)
- Fodré Zsófia, Wayer Péterné, Tombácz Zsuzsanna – A Csongrád megyei KÖJÁL levegőhigiénés tevékenysége (Egészségtudomány 28 1984)
- Csicsai László, Csinády László, Székely Andor – A Komárom megyei imisszió vizsgálatok tíz éves tapasztalatai (Egészségtudomány 28 1984)
- Iga István, Kádi Ilona, Maurer József, Szeili József – Békés megye levegőminőségének értékelése (Egészségtudomány 28 1984)
- Dömsödy Péter, Schmehl Emilné, Kissné Bábolnai Katalin – Ólom-imisszió vizsgálatok Nógrád megyében (Egészségtudomány 28 1984)
- Lukács Tibor, Udvari Gyöngyi, Rodler Imre – Imisszió-mérő tevékenység Zala megyében (Egészségtudomány 28 1984)
- Herczeg Tibor, Rádai Ferenc, Fadgyas Erzsébet – Rendszeres levegővizsgálatok bevezetése Somogy megyében, különös tekintettel a Balaton-parti régióra (Egészségtudomány 28 1984)
- Medve Ferenc, Bacsó József, Kis-Varga Miklós, Szeili József, Cziczó Tibor – A levegő ólom szennyezettsége Debrecen közlekedési csomópontjain az 1979-80. években ((Egészségtudomány 25 1981)
- Medve Tibor, Cziczó Tibor, Szeili József – A levegő szálló por-szennyezettségének vizsgálata, különös tekintettel Debrecen forgalmi csomópontjaira és lakóterületeire (Egészségtudomány 27 1983)
- Dr. Kékesi Olga körzeti orvos Bp. XXII. kerület – Daganatos megbetegedések „mikro-epidemiológiája” egy budapesti körzetben (Medicus Universalis 15, 289, 1982)
- Sárkány Endre és Rudnai Péter – Daganatos halálozási trendek összehasonlító vizsgálata Budapest egyik kerületében (Egészségtudomány 29 1985)
Dr. Sárkány Endre, Dr. Kékesi Olga, Dr. Rudnai Péter, Paszternák Péterné, Dr. Pápai Ágnes – Daganatos halálozási térkép egy budapesti kerületben 1979-1984-ig (Medicus Universalis 13-16 1989)
- Magyarország főbb környezeti mutatói Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002
- Dr. Berényi Lídia, Gosztolai Margit – Növényvédő szerrel dolgozók expozíciós vizsgálatai az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban Pályázati tanulmány 1985
- 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet
- 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
- Általános Szabályrendelet Fejérvármegye községeinek szervezéséről Kiadta: Fejérvármegye főjegyzője 1887
- Bársony István – Az erdő könyve Bp. 1918
- Általános és felnőtt orvosi névjegyzék 1987. 11. 10 Tablójel:T-04-2
Tekintse meg kezeléseink széleskörű palettáját és válassza ki